Succubus

A Succubus fajba tartoz�kr�l inform�ci�ink csek�ly sz�m�ak.

Kin�zetben nem t�rnek el az embert�l, �tkeik, �lettartamuk azonos.

Ami ismertet�jel�k�l szolg�l, dallamos, kiv�teles sz�ps�g� hangjuk, amellyel tanul�s �tj�n k�nnyed�n csapd�ba ejthetik elm�nket, �rz�keinket. Vesz�lyesebbek a v�l�kn�l, ugyanis a succubus nem csak az ellent�tes nemre, de az azonos nem� egyedekre is nagy hat�st gyakorol.

�lethosszukon, m�gi�jukon k�nnyen „toldhatnak” azok a succubusok, akik nem vetik meg val�di l�ny�ket.

A l�tfenntart�shoz ugyan elegend� emberi �tkeket fogyasztaniuk, azonban egy m�sik szem�ly s�v�rg�s�b�l, a k�jb�l nyerik val�di erej�ket. Ehhez elengedhetetlen testi gy�ny�r�kben r�szes�teni�k a kiszemeltet.

N�mely succubus �tokk�nt �li meg l�t�t.

Egyesek �gy tartj�k: „A Succubus nem faj, hanem l�tforma.” – Ma m�r tudjuk, hogy l�nyeges hib�k vannak a kijelent�sben.

A h�mnem� egyedeket incubusnak nevezz�k.

Szaporod�s:

Mindenkor nemz�ssel t�rt�nik. A terhess�g id�szaka, �s mibenl�te megegyezik az emberi terhess�gek�vel. K�pes keveredni az emberrel, teh�t f�lv�rek is sz�lethetnek.

�letm�d:

A succubusok emberek k�z�tt �lnek, legt�bbj�k bord�lyh�zban, m�sok m�sk�ppen �rik el a hosszabb �letet. Term�szetesen akadnak egyszer� emberk�nt �l� egyedek, akik az emberi l�tet v�lasztj�k. Az el�fordul�suk v�gt�re is k�z�s; t�rsadalomba beilleszkedve �llnek.

K�tel�k:

M�s fajokt�l elt�r�en nem v�lasztanak p�rt maguk mell�, vagy csak nagyon ritka esetekben. A szexu�lis kiel�g�tetlens�g a serd�l�korral �rkezik, ahonnan �ltal�ban „�gyb�l, �gyba” vezet �tjuk. K�l�n�s ir�niak�nt a v�mp�rokhoz hasonl�an megtal�lhatj�k igaz p�rjukat. Ez esetben ketten egy p�rt alkotnak az �r�kk�val�s�gig, egym�st t�pl�lva. Ha p�rjukat elvesztik, nem t�rnek vissza kor�bbi �letvitel�kh�z, csendes meg�reged�st, �s a b�szke hal�lt v�lasztj�k.